 |
| Álomtól Aranyig (Műkorcsolya fanfiction) |
Blog írója: Leah Hope Eastbrook
Kinézet:
Fuh... utálom így kezdeni a kinézetről írt kritikát, de nagyon sajnálom, hogy nem te készítetted. Minden rendben van vele. A fejléc tökéletes és passzol a blog többi részéhez mind színben, mind hangulatban. A színek harmonizálnak és a háttér sem üt el. A modulok is nagyon szépek. Amikor ilyen kidolgozott munkát látok mindig szeretném megdicsérni a készítőjét, ám sok esetben abban a szerencsétlen helyzetbe kerülök, hogy nem az író felelős érte.
Ettől függetlenül úgy gondolom mégis érdemelsz némi dicséretet, mert úgy gondolom a modulokat te választottad ki és helyezted el vagy dolgoztad ki. Gondolok itt például a történet ajánló szövegére, ami nagyszerűen van megfogalmazva, emellett a modulsávodból semmi nem hiányzik, szépen ki van töltve. Tetszenek egyes modulcímek is, nagyon fantáziadúsak.
Mindent egybevetve neked is és a design készítőjének is szeretnék gratulálni, mégis jobban örülnék, ha csak neked tudnék.
Történet:
Ahogy elnéztem messzemenően megtervezted már a történetet, legalábbis a fejezetek menüpont alatt megtalálható címek erre engednek következtetni. Sajnos azonban eddig még csak a prológus olvasható, emiatt nagyon sok mindent a sztoriról nem tudok mondani. Azt viszont talán bizton állíthatom, hogy nem tűnik sablonosnak a történet. Sőt nagyon kreatívnak és fantáziadúsnak ígérkezik.
Tehát a prológus. Egy az egyben belevágtál a történetbe. Utaltál néhány előzményre, miközben éppen egy fontos eseményről írtál, majd nagyon szépen lezártad a bejegyzést. Az eddigiek alapján úgy gondolom izgalmasnak ígérkezik a történet. Szimpatikusak az eddig megjelent szereplők, igaz még nem sok minden derült ki róluk. Tetszik az is, hogy tudod miről írsz, értesz a műkorcsolyához és képben vagy az eseményeket illetően. Ez nálam természetesen nem csak egy plusz pontot ér.
Ugyan az ilyen történeteknél általában vagy az szokott lenni a probléma, hogy a főszereplő mindent tökéletesen csinál, vagy pedig pont az ellenkezője, hiszen ezt a hibát szeretné kiküszöbölni éppen ezért túlzásokba esik, tehát a főhőse folyamatosan elhibázza, semmit nem tud megcsinálni, sajnáltatja magát. Erről még nem tudok igazán írni, hiszen csak egy rész van fenn. Mégis azt gondolom, hogy a szöveg alapján talán meg tudod tartani az egyensúlyt. Kívánom, hogy így legyen.
Érdekesen fejezted be a részt, felcsigáztad az olvasókat. Ahogy észrevettem már most is igen nagy "lelkes közönség" -nek örvendhetsz, pedig még alig kezdted el a történetet. Azt tanácsolom, hogy folytasd tovább így és nagyszerű lesz.
Írásmód:
Megszokott módon egyes szám első személyben írod a történetet és azt hiszem nagyon jól csinálod. Szépen végigvezetted a főszereplő lány gondolatait miközben a gyakorlatot csinálta, színesen megfogalmaztad a mozdulatait vagy éppen, hogy hogyan koncentrál arra, amit csinál. Nem láttam a szövegben szóismétléseket, avagy helysírási hibákat. Egy-egy betűhibát, félreütést észleltem, de ezt könnyen elkerülheted, ha bekapcsolod a helyesírás ellenőrzőt vagy átolvasod a munkádat, mielőtt közzéteszed.
A párbeszéd-leírás arányokról sem tudok sok mindent elmondani, az eddigiek alapján ez is kiegyenlítettnek tűnik, de csak a későbbiekben derülhet ki pontosabban.
Megjegyzések:
Nah igen... Sport. Bennem ez mindig valami pozitív dolgot indít el, akkor is, ha nem nyeri el a tetszésemet a történet, vagy rengeteg hibát találok a megírtakban. Ebben a blogban szerencsére nem tapasztaltam hasonlót, sőt én személy szerint is borzasztóan kíváncsi lennék a folytatásra. Már csak ezért is gazdagabb lettél egy lelkes rajongóval.
Sok sikert és csak így tovább!^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése